2002. május 9.
A móri rendőrséget lakossági bejelentés riasztotta azzal, hogy a belvárosban, a Dózsa György úton található
Erste Bankból lövések hallatszanak, a helyszínre érkező járőrök földön fekvő halottakat és sérülteket találtak.
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója később elmondta: a két fegyveres férfi 12 óra 30-kor lépett be az Erste Bank móri fiókjába. A szóvivő azt nyilatkozta, hogy még
nem történt Magyarországon ehhez hasonló súlyos bűncselekmény. A gyilkosok elfogására 130 rendőrt és még 50 specialistát vetettek be. A határállomásokon minden utast és minden járművet tüzetesen átvizsgálnak. Egyúttal megerősítették a zöldhatár védelmét is.

A döbbenet percei
Közvetlenül a bank mellett egy gyermekorvosi rendelő ad helyet átmenetileg a rendőröknek. Az áldozatok hozzátartozói némán ölelik egymást. Fiatal szerelmespár lép ki a rendelő épületből. A fiú támogatja kedvesét, a lány zokog. Odalépnek az egyik rendőrhöz, aki a területet biztosítja, és megkérdezi: „Meg tudná mondani, hogy az azonosításhoz hova kell mennünk?” Elhangzik a válasz, a tömeg szétnyílik, eltűnnek a négyemeletes panelházak mögött.
Egy édesapa szinte végignézte a fia lemészárlását. Ő nem ment be a bankba, inkább úgy döntött, a bejárat előtt várja meg a feleségét és a gyermekét. Honnan tudhatta volna, hogy soha többé nem lépnek ki azon az ajtón?

A nyomozás menete
A bűncselekmény után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt, Farkas Róbertet és
Horváth Szilárdot gyanúsította meg a gyilkosság elkövetésével. Ám a nyomozás során nem találtak ellenük bizonyítékot.

2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. A nyomozás 2003 decemberéig tartott. Az ügyészség által készített vádiratban
Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg a bűncselekményben való részvétellel, csak fegyverek beszerzésével és
elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak.
A bírósági tárgyalás 2004. februártól decemberig 23-ig tartott. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított
Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek,
egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben.

Weiszdorn vallomása szerint azonban a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a bank ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert.

2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában öngyilkosságot követett el. 2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.

2009. november 6-án a Fővárosi Bíróság Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték.